GREEN BRANDS Akadémia IV. - 2019.09.27.

Hogyan csökkentheti egy vállalat a környezeti terhelését?

Környezetvédelmi megoldások a 21. században

A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségével (KSZGYSZ) közösen szervezett eseménnyen a korábbi, inkább elméleti jellegű megközelítésekkel szemben ezúttal a gyakorlatias megoldások bemutatása szerepelt napirenden. Hankó Gergely, a KSZGYSZ ügyvezetője és Lévai Gábor, a GREEN BRANDS Hungary ügyvezetője  bevezetőjét követően az előadók jórészt arról értekeztek, mit tehet egy vállalat környezeti terhelésének mérséklése érdekében, illetve, hogy erre milyen technológiák állnak rendelkezésére a 21. században. Többek közt elhangzott az is hogy gazdasági mozgatórugók nélkül nagyon nehéz megoldani a fenntarthatósági problémákat.

István Zsolt

Miskolci Egyetem 

Életciklus-szemlélet és -elemzés egy körforgásos gazdaságban

Korábban hosszú éveken át a Bay Zoltán Nonprofit Kft,-ben. környezetmenedzsment és logisztika területen dolgozó előadónk az életciklus-szemlélet fontosságát hangsúlyozta, hiszen ennek alkalmazásával derül ki, hogy egy cég működése ténylegesen mekkora terhet jelent a környezetnek. Az életciklus-elemzés során a termékhez használt nyersanyag előállításától kezdve, a szállításon át, a csomagolásig figyelembe veszik a környezeti hatást. Ezeket kell azután összegezni egy input-output adatbázisban.

Egy EU-s projekt, a CIRCE2020 keretében azt vizsgálták, hogy az életciklus-elemzést hogyan lehet átültetni a körforgásos gazdaságba. Két − titoktartás miatt meg nem nevezett − nagy cég termelés során keletkezett hulladékát vizsgálták meg, mert az komoly fejfájást okozott a cégeknek. A hagyományos LCA-elemzés mellett a technológia (TRM) és az üzleti modell (LCC) szintjén is végeztek vizsgálatokat. Az ebből született döntésmátrix segített a döntéshozóknak a legkedvezőbb CE technológiát kiválasztani. Mind a két gyártó cégnek üzletileg és környezetileg kedvező alternatívát mutattak, ezzel is demonstrálva az elmélet gyakorlati hasznát.

Az előadáshoz tartozó prezentációt megtekintheti itt.

Dr. ÁDÁM BÉLA, PhD. 

HDG Kft. ügyvezetője 

Megújuló energia rendszerek alkalmazási tapasztalatai a családi házaktól az irodaházakig 

A geotermikus és sekély földhős hőszivattyús rendszerek szakértőjeként előadásában − azt számokkal, adatokkal bőségesen alátámasztva − azt tekintette át, hogy milyen lehetőségei vannak hazánkban a megújuló energia alkalmazásának. Visszatérő üzenete volt a rendszerszintű gondolkodás, a tervezés, kivitelezés és monitoring területén. Hangsúlyozta: hiába emeljük a napelem-kapacitásunkat a tíz szeresére, hogy tiszta alapenergiát biztosítsunk, ez önmagában nem elegendő. Szükség van a tiszta villamos-energiát megtöbbszörözve megújulóvá tevő hőszivattyúk alkalmazására. 

A hőszivattyúkat döntően a földgázkazán-gyártó cégek állítják elő, amelyek az innovatív jelzővel illetik magukat, és nagyon magas árat szabva késleltetik a technológia térnyerését. Mind a jogszabályi előírások, mind a racionalitás azt diktálja, hogy ne a múlt technológiájával építsünk új rendszereket.

Az előadáshoz tartozó prezentációt megtekintheti itt.

Ferenczi Attila Maxim  

Recobin Kft. ügyvezetője 

Létesítmények tervezett hulladékgazdálkodása és optimalizálása 

A papírból készült szelektív hulladékgyűjtő edények megálmodója 18 éve kezdett el hulladékgazdálkodással foglalkozni: első projektje a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése volt az ELTÉ-n. Előadásában azt mutatta be, miképpen lehet optimalizálni a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését. Hangsúlyozta: gazdasági mozgatórugók nélkül nagyon nehéz megoldani a fenntarthatósági problémákat. Életünk jelentős részét a munkahelyen töltjük, ezért a munkahelyi hulladékgyűjtésre legalább annyira kéne figyelni, mint az otthonira – mutatott rá. Felhívta a hallgatóság figyelmét a hulladék és a szemét közötti különbségre, ami abban áll, hogy utóbbi már nem újrahasznosítható. A teljes lakossági szilárd hulladékban a szemét részaránya mindössze 10%, a maradék hulladéknak pedig mindössze 10-19%-át hasznosítjuk újra.

A munkahelyi hulladékgazdálkodás kihívásairól szólva elmondta, hogy ebben az esetben célszerű stakeholder-analízist végezni, azaz, fel kell mérni, hogy kik dolgoznak az épületben, és milyen érdekek mentén működnek, amikor a hulladék összegyűjtéséről, elviteléről van szó. A szelektív szigetek elhelyezésénél figyelni kell a munkavállalók viselkedésmintáira: hova, meddig hajlandók elvinni a szelektíven összegyűjtött hulladékot. Az asztal mellett elhelyezett szelektív hulladékgyűjtőkkel 20%-kal nagyobb hatékonyságot értünk el – hivatkozott egy kutatásra. A szelektív hulladékgyűjtés legyen kényelmes, de legyen benne koncepció: általában 3-5 dolgozónként, 20 négyzetméterenként kell egy sziget.

Az előadáshoz tartozó prezentációt megtekintheti itt.

 

Pércsi Szilárd   

Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.  

Nemzetközi pályázati források a brand/vállalati „zöldítéshez”  

Előadásában  a környezetvédelmi pályázati lehetőségeket vette górcső alá. Elmondta: régiós szinten Magyarország nem áll rosszul, lakosságarányosan a H2020 alapokból viszonylag magas hányadot tudtunk elnyerni, a nyugat-európai országoktól azonban jelentősen le vagyunk maradva. Az EU igyekszik közelebb hozni a kkv-kat és a kutatóközpontokat, mert nem jellemző a közös munka. 

Ehhez kapcsolódóan a KET4CP futó projektet mutatta be, amelynek lényege, hogy egy kkv és legalább két KET technológiai központ összefog, és maximum hat hónapon keresztül kifejlesztenek egy új, a tiszta termeléssel kapcsolatos kulcstechnológiát. A program a TRL 2 és TRL 8 közötti szinten lévő fejlesztéseket támogatja, hogy minél magasabb TRL-t, azaz fejlettségi szinteket érjenek el.

Az előadáshoz tartozó prezentációt megtekintheti itt.